Kéjtánc

Nézlek, s nem tudok betelni veled.
A testem már kész, hogy magáévá tedd.
Szinte féltékeny vagyok a szövetre mi tested borítja,
De tudom nemsokára két kezem simogatja.

Szeretem érezni az illatod s a tested melegét,
Ezerszer újra élni méz - csókod ízét.
Ölelésedben lehull mindkettőnkről a lepel,
Kezem, s kezed felfedező útra kel.

Ujjad megpihen dombocskáim csúcsán,
Halkan felsóhajtok, nem bírom tovább némán.
Barlangom mint eső áztatta talaj,
Ujjad kutatva találja meg a falat.

Lassan csúszik ki - be a nedves katlanban,
S elveszek a kéj okozta mámorban.
De tomboló vágynak határt nem szab semmi,
Nyúlok, hogy feszülő kéjrudad a számba tudjam venni.

Hegyfalát völgyemnek símogató kezed nyitja szét,
Mennyei élvezet érezni nyelved játékos érintését.
Nem bírom tovább, könyörgök,
Hadd érezzelek, vagy megőrülök.

Hanyatt fekszem, combom át ölel,
Mélyen érezlek, s az egekig viszel.
Gigászi táncot jár együtt a testünk,
Ölelve, csókolva, lágyan szeretünk.

De megfeszül ágyékod, duzzadnak az erek,
Elengeded foglyodat, mit labdácskád rejtett.
Keblemre csorgatod életnek magját,
Szét kenem magamon a meleg spermát.

Hanyatt dőlök az ágyon,
Mennyei mosoly az arcomon.
Beteljesült a vágyam,
Te voltál, mire vágytam.