Tévedsz ha azt hiszed nem te vagy számomra az egyetlen,
Mert más embernek nincs s nem lesz hely a szívemben.
Nincs az az eget rengető szikra mely lelkem más iránt szerelemre lobbantja,
Nincs más aki ezt a csodát mit tőled kapok, számomra megadja.
Egyedi vagy, utánozhatatlan, megismételhetetlen, egyetlen.
Mint tűvel írott tinta nyoma a bőrben, úgy élsz a szívemben.
Lehetetlen, hogy más öleljen, más csókoljon helyetted,
Mert inkább leszek egyedül, vagy meghalok érted.
Fáj, szét tép, felperzsel és megéget.
Istenemre, az eletemnél is jobban szeretlek.
Nem tudok, s nem akarok élni soha már nélküled,
Míg világ a világ, szeretlek, csókollak, ölellek.
Mert más embernek nincs s nem lesz hely a szívemben.
Nincs az az eget rengető szikra mely lelkem más iránt szerelemre lobbantja,
Nincs más aki ezt a csodát mit tőled kapok, számomra megadja.
Egyedi vagy, utánozhatatlan, megismételhetetlen, egyetlen.
Mint tűvel írott tinta nyoma a bőrben, úgy élsz a szívemben.
Lehetetlen, hogy más öleljen, más csókoljon helyetted,
Mert inkább leszek egyedül, vagy meghalok érted.
Fáj, szét tép, felperzsel és megéget.
Istenemre, az eletemnél is jobban szeretlek.
Nem tudok, s nem akarok élni soha már nélküled,
Míg világ a világ, szeretlek, csókollak, ölellek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése